Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. A világ igazi vezetõi Projektmenedzserek. Hajnal Mónika, www.prherald.hu, 2007.május 20. A Projekt Management Institute (PMI) atyja, Gregory Balestrero világméretû szervezetének tagjait májusban Budapestre invitálta. A háromnapos konferencia keretében, a hétszáz résztvevõ hatvanöt gyakorlati fórumon vitatta meg a projektmenedzsment szakma eddigi eredményeit és jövõbeni terveit. Mindez a magyarországi szakmának is lökést adhat, és intenzívebb párbeszédet indíthat el. A Projekt Management Institute nonprofit szervezet immár 38 éves múltra tekint vissza, 160 csatlakozó országgal. Kiemelkedõ szerepet tölt be a projektmenedzsment tudás-, kultúra és az ehhez kapcsolódó kutatások vezetésében, valamint olyan szakmai standardok meghatározásában, melyek határkõnek számítanak a vállalati szférában. A legismertebbek ezek közül az ISO (International Organization for Standardization) és az ANSI (American National Standards Institute). A PMI budapesti konferenciájára fõként az EMEA (Európa & Közel-Kelet & Afrika) régióból érkeztek, ahol 4,5 millió önálló, az üzleti szektor mindenféle területén tevékenykedõ projektmenedzser tagja a szervezetnek. A nyitóbeszédet Gregory Balestrero, a PMI elnöke tartotta. Balestrero kiemelte az Európai Unió növekvõ szerepét a projektmenedzsment szemléletû gondolkodásban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nagy infrastrukturális beruházások tökéletes kivitelezését a projektmenedzsment szaktudással felvértezett vezetõk tudják a leghatékonyabban megvalósítani. Példaként említhetjük a világ eddigi legnagyobb volumenû projektjeit: a 2002-es Téli Olimpiai Játékokat Salt Lake City-ben, a Saudi Aramco Haradh kõolajipari projektet, és a NASA Autonomus Rotorcraft projektet is. Balestrero a jövõbeni tervekrõl is beszélt. Az egyik óriási volumenû EMEA-projekt a Skanska svéd ingatlanfejlesztõ vállalat által valósul meg. A terv olyan óriási híd felépítése, mely Dánia és Svédország szárazföldi összekötését oldja meg. Hasonló a Vinci & Hochtief olasz- és német konzorcium által elindított ’Highways of Growth’ elnevezésû projekt is, mely 2,7 milliárd euróból építi fel a Peloponnészoszi-félsziget északi és nyugati felét összekötõ hatalmas kiterjedésû autópályáját és infrastrukturális parkját. Balestrero meghívott „sztárvendége”: az ’Év legjobb üzleti szónoka’ díjjal kitüntetett Richard Scase professzor volt. Scase a munkaerõ-megújítás és vállalati átszervezés, valamint az internet-hatáskutatás kérdésköreinek nemzetközileg elismert szaktekintélye. Nagy Britanniában a humán-erõforrás menedzsment tíz legnagyobb hatású vezetõje közé is beválasztott professzor két sikeres médiacég alapítója: egy dél-kelet angliai rádióállomás és az online alapú, vállalati menedzsment-fejlesztési program szolgáltatója. Az életvidám professzor roppant lendületes, inspiráló, szórakoztató és felettébb õszinte elõadást tartott legújabb könyve, a „Global Remix” kapcsán (magyarul a könyv eddig nem jelent meg). Elõadását a globalizáció kihívásainak vizsgálatával kezdte. Elmélete szerint a változó, több rétû üzleti gyakorlatok, a partnerség erõsítése, az utazás, újra-letelepedés és végül az idõzónákból adódó idõeltolódás leküzdése lesz a mostani tizenévesek új generációjának feladata. Jövõre vonatkozó elõrejelzései szerint legkésõbb 2050-re a világ vezetõ gazdasági nagyhatalma egyértelmûen Kína lesz, majd az Amerikai Egyesült Államok és India következik. E három ország szinte egyeduralmi pozícióba fog kerülni és sokkal utánuk lemaradva fog csak következni Japán, Brazília, Oroszország, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Olaszország. Scase veszélyekre és bizonytalansági tényezõkre is kitért. Behálózza mindennapjainkat a geopolitikai bizonytalanság, mint például a terrorizmus, a Közel-Kelet megoldatlan helyzete és az éghajlatváltozás. Globális összefogásra van szükség, hogy végre az alternatív energiaforrások használata kerüljön elõtérbe. Sürgõsen felül kell vizsgálni a mostani, elavult vállalati szerkezeteket és strukturális átalakításon kell átesniük. Multikulturális menedzsmentre van szükség, mely áthidalhatóvá tehetné az erõsen szabályozott hierarchikus szerkezeteket, és ezzel felborítja az úgynevezett „európai piramis” modellt. Kialakul a lapos vállalati struktúra, melynek élén a projektvezetõk állnak és mellettük, velük közremûködve a projektmenedzserek dolgoznak. Ennek hatására megváltozik a vezetõtõl elvárt normarendszer is. A nagyrabecsülés, az inspiráció és a bizalom lesz a megtanulandó és követendõ. Ezt az elképzelést egyébként a svédek, az amerikaiak és a britek preferálják leginkább. Beszédének záró részében, a legnagyobb hangsúlyt a globalizáció és ’talent pool’ kapcsolatára helyezte. A ’talent pool’ azaz a tehetségmedence összezsugorodása figyelhetõ meg, melynek okai között a demográfiai változások („haldokló Európa”), nemi tényezõk (a nõk még mindig háttérben vannak a munkaerõpiacon), az oktatási rendszer hibái, a stressz, a bizonytalanság és a munkaerõ mobilitása szerepelnek. Scase divatos terminológiát használva: az ’I-Pod Generáció’-t úgy jellemezte, hogy a szabad szellemiségû csoport rugalmas, vállalkozói környezetben motiválható egyénekbõl áll. Esetükben teljesítményalapú juttatás és kompenzációs csomag válthatja fel a fix bérezésû rendszert, mely sokkal inkább személyre szabott és az alkotó embert elõtérbe helyezõ javadalmazási rendszert jelent. Ez a generáció ugyanakkor valószínûleg lazább erkölcsi értéket képvisel, ami a projektmenedzsment protokolláris és ügyviteli rendszerével ellentétbe kerülhet. A konferencián Linda Vella, a PMP (Projekt Manager Professionals) oktatásért felelõs vezetõje is meghívott volt, aki többek között az oktatási- és karrierlehetõségekrõl beszélt. A projektmenedzsment témák nemcsak a szervezet által rendezett ’SeminarsWorld’ keretén belül hallgathatók, hanem lehetõség van a világ százhatvan oktatási intézményében is e-learning formájában elsajátítani. A magyar felsõoktatásban projektmenedzsment tartalmú oktatási anyagokat például a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen találhatunk. Magyarországi viszonylatban a még gyerekcipõben járó projektmenedzsment szakma szervezete a Magyar Projektmenedzsment Szövetség és a Project Management Institute Budapest Magyar Tagozat, két egymással együttmûködõ civil szervezet. Utóbbi a PMI által nyújtott szakmai háttér teljes körû továbbadásával teremt lehetõséget arra, hogy egyre inkább terjedjen, és megfelelõ színvonalra emelkedjen a hazai projektmenedzsment szakma. Ehhez azonban jobb kommunikációra lenne szükség: a budapesti teltházas konferencián elenyészõ számban voltak magyar résztvevõk, a szakmai újságírókról már nem is beszélve. Hajnal Mónika A világ igazi vezetõi. Projektmenedzserek. www.prherald.hu, 2007.május 20.